K�zv�lem�nykutat�s

A „l�legz� fal" mes�je!

Eredeti cikk a MeztelenMedve.hu oldal�n link

A falaz�k�b�l k�sz�lt szigetel�s n�lk�li k�ls� falakat gyakran nevezik „l�legz� k�ls� falaknak".
Az a f�ma j�rja r�luk, hogy seg�thetnek a nedvess�g �s a pen�sz �ltali k�rok megakad�lyoz�s�ban, �s kellemes kl�m�r�l gondoskodnak a bels� terekben. A k�vetkezm�ny: Aki hisz falai l�legz�s�ben, t�lnyom�r�szt nem hajland� bels� vagy k�ls� szigetel�ssel jav�tani a fal h�v�delm�n, ezzel megalkudva a magas energiafogyaszt�ssal vagy a kl�maberendez�sek felesleges energiafogyaszt�s�val, azaz a felesleges k�rnyezetterhel�ssel.

A k�rnyezetv�delmi miniszt�rium ez�rt figyelmeztet arra, hogy a k�ls� falban uralkod� t�nyleges, �p�letfizikai viszonyai teljesen m�sok. A h�szigetel�snek k�sz�nhet�en a lak�terekben kellemesebb� v�lik a kl�ma �s cs�kken az �p�letk�rok vesz�lye.

A kellemes kl�m��rt valamennyi, szob�kat k�r�lvev� �p�t�elem bels� fel�let�nek h�m�rs�klete felel�s. Min�l hidegebbek a (szigeteletlen) falak, mennyezetek, padl�k �s ablakok, ann�l jobban kell f�teni a bels� leveg�t, hogy m�g kellemes kl�m�ban lakhassunk.

J�l szigetelt k�ls� �p�t�elemek m�g�tt m�r 18-20 Celsius fokon j�l �rezheti mag�t az ember. Elv�gre t�len az emberek is „h�szigetel�" kab�tokat vesznek fel a hideg elleni v�dekez�s �rdek�ben.
A h�t�szekr�nyb�l kivett hideg �vegen r�vid id�n bel�l v�zg�z csap�dik le.
Hideg falak eset�ben ugyanez az effektus figyelhet� meg - „izzadnak". F�leg a szigeteletlen falak azok, melyek a sarkokban �s a peremeken alacsony k�ls� h�m�rs�kletek mellett nagyon leh�lnek.

Szigeteletlen falak eset�ben k�vetkezm�nyk�nt az ilyen „h�hidakn�l" a nedves t�rb�l sz�rmaz� v�z lecsap�dhat. A falak �s mennyezetek szigetel�se ut�n a pen�szed�s �s a nedvesed�s m�r nem figyelhet� meg, mivel a bels� leveg� m�r nem h�l le annyira.

Egy �tlagos csal�d a f�t�si peri�dus alatt (7-9 h�nap) a lak�sban 1500-2000 kg vizet szabad�t fel v�zg�zk�nt (f�z�s, f�rd�s, zuhanyoz�s, stb.). Ebb�l a legkedvez�tlenebb esetben, egy csal�di h�zban a teljes 120 n�gyzetm�ter k�ls� falfel�leten diff�zi� r�v�n legfeljebb 250 kg (szigeteletlen fal), illetve 140 kg (szigetelt fal) ker�l elvezet�sre.

K�t tonna azonos id�szakban t�rt�n� felszabadul�sa eset�n �rthet�, hogy egy legfeljebb 100 kg-os elt�r�s a h�zat illet�en, vagy h�romnegyed liter minden n�gyzetm�ter falfel�letre es�en jelent�ktelen a szob�kban uralkod� kellemes kl�ma �s p�ratartalom szempontj�b�l, f�k�nt, mivel a v�zg�z mindig r�vid id�n bel�l nagy mennyis�gben keletkezik (zuhanyoz�s ...), a diff�zi� azonban egy rendk�v�l lass�, h�napok sor�n v�gbemen� folyamat.

Aki a falak „l�legz�s�re" hagyatkozik, annak ebb�l kifoly�lag egy nagyon nedves, eg�szs�gtelen szobakl�m�ban kell �lnie. A fizika szerencs�re nagyobb seg�ts�g�nkre van, mint a l�legz� fal argument�ci�ja: A kellemes kl�m�r�l - r�vid id�n bel�l fell�p� magas v�zp�raterhel�s eset�n is - a b�torok, valamennyi fal �s mennyezet bels� burkolata gondoskodik.

Ennek v�geredm�nye: Az eg�szs�ges lak�kl�ma szempontj�b�l fontos egy j� h�szigetel�s� k�ls� fal. �gy kevesebb v�zg�z keletkezik �s adott a megfelel� diff�zi� is. Nem l�phetnek fel �p�letk�rok vagy pen�szed�s. A lak�min�s�get kiv�l� min�s�g� �s hossz� �lettartam� �p�t�anyagok n�velik �s biztos�tj�k �nnek az �rt�ktart� ingatlan eladhat�s�g�t.

�

tov�bb>> Jobb kl�ma az eg�szs�g�nk �rdek�ben